A C-186/16. sz. ügy ítéletének értékelése



A C-186/16. sz. ügyben (Ruxandra Paula Andriciuc és társai vs.Banca Românească SA) 2017. szeptember 20.-án meghozott ítélet álláspontom szerint alapvetően kedvező irányban befolyásolja az eseményeket, így hatással lesz az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő, magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokra is.


A tényállás specialitása, eltérése a tipikus magyar helyzettől :

Az alapeljárás felperesei svájci frank (CHF) alapú hitelszerződéseket kötöttek a bankkal ingatlanvásárlás, más hitelek refinanszírozása, illetve személyes igények kielégítése céljából. A szerződés szerinthitelt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították (azaz devizakölcsönről van szó, CHF-ben, vagy EUR-ban folyósított, és abban visszafizetett kölcsönről, nem mint Magyarországon, a Ft-ban folyósított, Ft-ban visszafizetett, de devizában nyilvántartott kölcsönök esetén!).

Ennek a következményeként az árfolyamkockázat és ezzel együtt ? a román lej svájci frankhoz viszonyított árfolyamának csökkenése esetén  a havi törlesztőrészletek emelkedése teljes mértékben a felpereseket terhelte.

Az alapeljárás felperesei szerint a bank előre láthatta a svájci frank árfolyamának változását és ingadozásait. E tekintetben a felperesek nem kaptak teljes körű tájékoztatást az árfolyamkockázatról, mivel a bank nem adott magyarázatot arról, hogy a kölcsönök referenciadevizájaként meghatározott többi külföldi pénznemmel ellentétben a svájci frank román lejhez viszonyított árfolyama jelentősen ingadozott.

Általánosabban, a tájékoztatás részrehajló volt, mivel e terméktípus és az alkalmazott pénznem előnyeit hangsúlyozta, azonban nem ismertette a potenciális kockázatokat, valamint e kockázatok bekövetkezésének valószínűségét. Ezzel összefüggésben az alapeljárás felperesei arra hivatkoznak, hogy az említett ingadozásokról való átlátható tájékoztatás elmulasztásával a bank megsértette a tájékoztatási, figyelmeztetési és tanácsadási kötelezettségét, valamint azon kötelezettségét, mely szerint a szerződéses feltételeket világos és érthető módon kell meghatároznia annak érdekében, hogy a hitelfelvevő fel tudja mérni a megkötött szerződéssel általa vállalt kötelezettségek terjedelmét.


Kérdések, és az azokra adott válaszok:

(1) kérdés: A felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben a tisztességtelen feltétel által előidézett jelentős egyenlőtlenséget kizárólag a szerződéskötés időpontjára figyelemmel kell?e vizsgálni?

Válasz: egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő. A feltétel akkor tisztességtelen, ha egyedileg nem tárgyalták meg, és nem világosan és érthetően fogalmazták meg, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A hazai bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, a banknak a lehetséges árfolyam?ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja,

  • hogy tiszteletben tartották?e a jóhiszeműség követelményét, ,

  • hogy fennáll?e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség,

  • hogy a bank a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta?e, hogy utóbbi az egyedi tárgyalást követően elfogadja az érintett feltételt.



2) kérdés: A hitelszerződés azon feltételének, amelynek értelmében a hitelt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, csak a szerződésbe foglalásának alapját képező indokokat és a működési mechanizmusát kell tartalmaznia, vagy valamennyi olyan lehetséges következményt is magában kell foglalnia, amely alapján a fogyasztó által fizetett ár változhat, így például az árfolyamkockázatot? A banknak a hitelnyújtás időpontjában az ügyfelek irányában fennálló tájékoztatási kötelezettsége kizárólag a hitel feltételeire, vagyis a kamatokra, a díjakra, a hitelfelvevőt terhelő biztosítékokra vonatkozott-e, és nem tartozik-e kötelezettség körébe a külföldi pénznem esetleges fel? vagy leértékelődése?

Válasz: a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelményt kiterjesztő módon kell alkalmazni, ezért annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt ? esetlegesen jelentős ? gazdasági következményeit is. A világosság és érthetőség követelménye még akkor is alkalmazandó, ha a feltétel a ?szerződés elsődleges tárgya? fogalmi körébe tartozik. E követelmény azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt, oly módon, hogy e fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket. Ezt a kérdést a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia tekintettel az összes releváns ténybeli elemre, amelyek között szerepel a kölcsönszerződés megkötése során a hitelező által közzétett reklám és tájékoztatás is! Az Európai Rendszerkockázati Testület a devizahitelezésről szóló, 2011. szeptember 21?i ERKT/2011/1. sz. ajánlásában (HL 2011. C 342., 1. o.) rámutatott ? a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak, és e tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a kölcsönfelvevő lakóhelye szerinti tagállam fizetőeszköze súlyos leértékelődésének és a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására. a banknak fel kell hívnia a figyelmet az átváltási árfolyam lehetséges változásaira és a devizában felvett kölcsönnel összefüggő kockázatokra, különösen, ha a kölcsönt felvevő fogyasztó nem ebben a pénznemben kapja a jövedelmét. Ezért a nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy az eladó vagy szolgáltató az érintett fogyasztók rendelkezésére bocsátotta?e az ahhoz szükséges valamennyi releváns információt, hogy e fogyasztók felmérhessék az alapeljárásban szereplőhöz hasonló feltételnek a pénzügyi kötelezettségeikre gyakorolt gazdasági következményeit.


3) kérdés A ?szerződés elsődleges tárgya? kifejezés magába foglalja-e a külföldi pénznemben kötött hitelszerződésben foglalt olyan feltételt is, amelyet nem tárgyaltak meg egyedileg, és amelynek alapján a hitelt ugyanazon pénznemben kell visszafizetni?


Válasz: a ?szerződés elsődleges tárgyának? e rendelkezés értelmében vett fogalma magában foglalja az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók által valamely külföldi pénznemben kötött hitelszerződésben foglalt, az alapeljárásban szereplőhöz hasonló olyan feltételt, amely nem képezte egyedi tárgyalás tárgyát, és amelynek alapján a hitelt ugyanazon külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, mivel ez a feltétel a szerződést jellemző lényeges szolgáltatást határoz meg.

Egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben abanknak a lehetséges árfolyam?ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll?e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség. Következésképpen ez a feltétel nem tekinthető tisztességtelennek, amennyiben világosan és érthetően fogalmazták meg.


Összegzés: Az ítélet a szerződés fő tárgyra nézve állapítja meg, hogy annak tisztességtelensége vizsgálható, mely vizsgálat során a pénzügyi szolgáltató által adott tájékoztatás minőségét ( azaz azt, hogy annak alapján a fogyasztó képes lehetett-e felmérni a szerződés valós kockázatát) kell a hazai bíróságnak felmérnie és értékelnie.

Mivel azonban az ítélet ténylegesen devizában nyújtott kölcsönre vonatkozó tényálláson alapul, és ennek ellenére szigorú kritériumokat támaszt a pénzügyi szolgáltatóval szemben, a Magyarországon alkalmazott, deviza elszámolású, de Ft-ban nyújtott és törlesztett kölcsönök ( mintha-deviza) esetén sem határozhat meg a Curia ennél enyhébb vizsgálati szempontokat, ami álláspontom szerint kifejezetten optimizmusra ad okot a magyar EDE-k ügyében, ezért a Curia döntését követően a 6/2013 és az 1/2016 PJE határozatok felülvizsgálata válik bizonyosan szükségessé. (A másik lehetőség persze, hogy az úniós bíróság döntését kifacsaró és félreértelmező újabb kúriai döntés születik, ezért majd újabb, római jogi alapokon nyugvó jogelveket kell sutba dobni ezen a területen ? ebben azonban több okból sem hiszek, hisz pl. a jövő év választási év lesz, az olyan közgazdasági triviáliák, mint a kamatparitás elve, forward árfolyam számítása mint pénzintézeti köteles tudás stb., durva arcvesztés nélkül nem lesznek már megkerülhetőek, a magyar jog koherenciáját felszaggató, voluntarista, a következményekkel, hatásokkal nem törődő, érdekvezérelt jogalkotási ámokfutás hosszú távon nem lesz fenntartható, mert a jogrendszert, az igazságszolgáltatásban vetett hitet veszélyezteti a kettős mérce. ) Nagyon fontos, hogy a devizahitelesek minél több fórumon jelezzék, hogy a problémakör a hivatalos szólamokkal szemben még messze nem megoldott, ? megmentésük? még várat magára.


Budapest, 2017. szeptember 24.




dr. Madari Tibor

ügyvéd











Copyright © Madari Ügyvédi Iroda
madari@madari.hu
English version